Ingyenes könyv letöltés
Címe:
Mennyi pénzt lehet
keresni a világ tőzsdéin?
A könyv letöltéséhez
adja meg nevét és
E-mail címét.
Ingyenes Automatizált tőzsdézés - Nyílt előadás
Gyakorlati betekintés az automatizált tőzsdézésbe
A belépés díjtalan
Előadás időpntja:
2012. június 9. (szombat)
16 - 18 óráig
Helyszín:
Bank Center - Platina Torony
konferenciaterem
Budapest V. kerület,
Szabadság tér 7.
Automatizált tőzsdézés tanfolyam
A részvételhez programozói előélet nem szükséges.
1. csoport:
Első előadás időpontja:
2012. június 16. (szombat)
9 óra
2. csoport:
Első előadás időpontja:
2012. július 28. (szombat)
9 óra
A tanfolyam időtartama:
68 óra (6 alkalom)
Helyszín:
Bank Center - Platina Torony
konferenciaterem
Budapest V. kerület,
Szabadság tér 7.
Magyar tőzsde
Ingyenes Automatizált tőzsdézés - Nyílt előadás A belépés díjtalan Gyakorlati betekintés az automatizált tőzsdézésbe Előadás időpntja:2012. június 9. (szombat) 16 óra Az előadás időtartama: 2 óra |
Automatizált tőzsdézés tanfolyam A részvételhez programozói előélet nem szükséges. 1. csoport: 2. csoport: A tanfolyam időtartama: |
A tőzsde 1948-ig
Az ezredfordulóra Európa vezető árutőzsdéje lett a Pesti Áru- és Értéktőzsde, első sorban a háborús készülődés miatt, mivel hogy a zab, abban az időben az egyik legfontosabb termék volt, mivel a hadsereg szinte minden árat megadott érte, az állományában lévő rengeteg ló miatt. Abban a korban a zab olyan jelentőséggel bírt, mint napjainkban a benzin. A pesti tőzsde egyre jelentősebb helyet foglalt el az európai kereskedelemben és ez az integráció csak fokozódott a telefon megjelenésével a század végén.
A háborús előkészületek alaposan felverték az árfolyamokat, de a tőzsde a hadüzenet után 1914. június 27-én bezárt. A háború alatt hivatalosan meg se nyílt a tőzsde, de a kereskedés félhivatalosan folytatódott és sose állt le.
A háború után jelentős esés következett az árfolyamokban, amit a tőzsdetanács úgy próbált ellensúlyozni, hogy limitálta a napi esés mértékét. Amennyiben elérte ezt a limitet az esés, utána már nem lehetett kereskedni aznap a részvényekkel. Ez ugyan nagyban stabilizálta az árakat, de csak a forgalom drasztikus visszaesése árán.
Az 1919-es Tanácsköztársaság sem igazán tett jót a tőzsdének. Az üzemekbe bevezetett munkástanácsok, a részvénytársaságok államosítása, az oktatási intézmények, üzletek, szállodák köztulajdonba vétele, valamint a mezőgazdaságban a földbirtokok szocializálódása is a tőzsde ellen dolgozott. Gyakorlatilag egyik napról a másikra megszűnt a tőzsde, nem csak a kereskedés, de még a tőzsdepalota is, mivelhogy a Szabadság téri épületet is államosították.
A Tanácsköztársaság bukása, valamint a trianoni békeszerződés életbelépése is jelentősen visszavetették a tőzsdét. A trianoni szerződés értelmében Magyarországtól jelentős területeket csatoltak a környező országokhoz. Az ország területének több mint 70%-a került más, már meglévő, vagy újonnan kialakult országokhoz. A területtel együtt a népesség is jócskán lecsökkent, mivel az ország népessége 21 millióról 7 és fél millióra csökkent.
A drasztikus területi és demográfiai változások ellenére a jelentős infláció miatt is gyorsan emelkedtek az árak. A befektetési kedv is látványosan emelkedett. Amíg 1913-ban alig 1 millió db részvényt adtak el, 1918-ban már több mint 7 milliót, addig 1923-ban már több mint 250 millió darabot tett ki a forgalom. Ez nagyban annak is volt köszönhető, hogy az újonnan alakult környező országok még nem rendelkeztek tőzsdével, valamint, hogy a Budapesti Áru és Értéktőzsde egy jól bejáratott, népszerű tőzsde volt a térségben. Így sok külföldre szakadt magyar cég és vállalat eleve ide hozta a részvényeit. Nem beszélve arról, hogy rengeteg olyan magyar tulajdonban lévő cég volt, amely nem akart más tőzsdén szerepelni. Ebben az időszakban a Budapesti Áru és Értéktőzsde jelentősen túl volt értékelve, messze meghaladta jelentőségét, mivelhogy az ország az I. világháború legnagyobb veszteseként került ki abból.
A látványos emelkedés megint csak időszakos volt, az 1929-es New York-i tőzsde összeomlása a magyar tőzsdét sem kímélte, a vezető részvények árfolyama közel 70%-ot estek. Lassan az ország és a tőzsde túlértékeltsége is megszünt, így közel reális árfolyamon lehetett kereskedni a Budapesti Áru és Értéktőzsdén. A II. világháború viszont ismét jelentős emelkedést hozott. Most már nem annyira a mezőgazdaság révén, hanem sokkal inkább a nehéz- és a hadiipar révén. Ezek a papírok megtöbbszörözték értéküket viszonylag rövid idő alatt. A háború alatt viszont nem zárt be a tőzsde. Egészen Budapest ostromáig 1944 teléig folyhatott a kereskedés, igaz jelentős korlátozásokkal és módosított, szigorított szabályokkal. A háború utolsó évében, mivel a tőzsde zárva volt, jelentős kereskedelem folyt a tőzsde környékén és szinte az egész V. kerületben.
Az akkori pénznem a pengő elértéktelenedése hiperinflációt váltott ki, amelynek mértékét azóta sem tudta megközelíteni semelyik másik ország valutája sem. A havi infláció 41900 billió százalék volt, ami azt jelentette, hogy az árak 15 óránként megduplázódtak. Az új pénz bevezetésére várt mindenki, ami 1946-ban meg is történt a forint megjelenésével.
A tőzsde is csak az új forint megjelenésekor nyílt meg újra, de sok jóra már nem számíthattak a részvényesek. Megint csak vesztesként kerültünk ki a világháborúból, az ország nagy része romokban hevert, termelés alig volt, így a részvénytársaságok nem tudtak osztalékot fizetni. Nem sokkal ezután pedig megkezdődtek az államosítások, ami után teljesen logikus volt a Budapesti Áru és Értéktőzsde bezárása 1948. május 25-én, mivelhogy a tőzsde összeférhetetlen volt a szocialista tervgazdálkodással.
Ezzel véget ért a magyar tőzsde a Budapesti Áru és Értéktőzsde első fejezete, a megalakulástól a felemelkedésen át egy rendszerváltás miatt bekövetkezett törésig.