Ingyenes könyv letöltés
Címe:
Mennyi pénzt lehet
keresni a világ tőzsdéin?
A könyv letöltéséhez
adja meg nevét és
E-mail címét.
Ingyenes Automatizált tőzsdézés - Nyílt előadás
Gyakorlati betekintés az automatizált tőzsdézésbe
A belépés díjtalan
Előadás időpntja:
2012. június 9. (szombat)
16 - 18 óráig
Helyszín:
Bank Center - Platina Torony
konferenciaterem
Budapest V. kerület,
Szabadság tér 7.
Automatizált tőzsdézés tanfolyam
A részvételhez programozói előélet nem szükséges.
1. csoport:
Első előadás időpontja:
2012. június 16. (szombat)
9 óra
2. csoport:
Első előadás időpontja:
2012. július 28. (szombat)
9 óra
A tanfolyam időtartama:
68 óra (6 alkalom)
Helyszín:
Bank Center - Platina Torony
konferenciaterem
Budapest V. kerület,
Szabadság tér 7.
Magyar tőzsde
Ingyenes Automatizált tőzsdézés - Nyílt előadás A belépés díjtalan Gyakorlati betekintés az automatizált tőzsdézésbe Előadás időpntja:2012. június 9. (szombat) 16 óra Az előadás időtartama: 2 óra |
Automatizált tőzsdézés tanfolyam A részvételhez programozói előélet nem szükséges. 1. csoport: 2. csoport: A tanfolyam időtartama: |
A tőzsde megjelenése Magyarországon
Magyarországot sem kerülte, kerülhette el a XIX. század viharos fejlődése. Az Osztrák-Magyar Monarchia Európa egyik legfontosabb állama volt ebben a korszakban. Mind területileg, mind népességben, mind pedig a megművelt mezőgazdasági területekben az élvonalhoz tartozott. Számtalan újítás került bevezetésre ebben az időszakban Magyarországon, amelyek már évek óta Nyugat-Európa fejlődésének adtak újabb és újabb lendületet.
A részvénytársaságok ez időtájt kezdtek megjelenni Magyarországon és az elterjedésük is lassan lassan, de megkezdődött. Olyan neves magyarok próbálták az útját egyengetni mint például Széchenyi István, aki nagyban hozzájárult a részvénytársaságok elterjedéséhez. Az egyik és bátran mondhatjuk, hogy talán a leghíresebb ilyen részvénytársaság az elsők között a Lánchíd megépítésére és üzemeltetésére alakult Lánchíd Részvénytársaság, amely a hídépítés akkori pénzen mérve jelentősnek mondható 6,25 milliós építési költségét volt hivatott fedezni. A gróf maga is részvényes volt és ráadásul a részvénytársaság alelnöki posztját is betöltötte.
Máshol is beindultak a részvénytársaságok alapítására irányuló szervezkedések és nemcsak az építőipar élvezte ennek a lelkesedésnek a hasznát. A Balatonnál például az első lapátkerekes gőzhajó a Kisfaludy megépítését a szintén Széchényi nevéhez fűződő Balatoni Gőzhajózási Társulat finanszírozta.
Ezek a részvénytársaságok tekinthetők az első fecskéknek. Egy egész sor követte őket, mint például a Csepeli Weiss Manfréd Művek, a Pesti Hengermalom Részvénytársaság, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Pozsony-Nagyszombati Vasúttársaság, a Ganz Villamossági Gyár, Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság, hogy csak az ismertebbeket említsük. Ezek a cégek megalapozták és több mint egy évszázadig uralták is a magyar értékpapír piacot.
A tőzsde megalakulását megelőzően Magyarország a XVIII. század elején egy elmaradott elsősorban mezőgazdasági országnak számított. Ebből következően a mezőgazdasági termelés igen jelentős volt, szinte az összes fontosabb agrártermékből. A gabonakereskedés volt talán a mozgatórugója a pesti tőzsdék megalakulásának. Ebben az időszakban megduplázódott a mezőgazdaság termelése, köszönhetően az új fejlettebb földkihasználásnak, valamint az olyan új eljárások bevezetésének mint például a vetésforgó alkalmazása.
A nagyon elmaradott ipar is jelentősen fejlődött, de még így is szinte mérhetetlen volt a lemaradása a Nyugattal szemben. Magyarországon első sorban a mezőgazdasághoz legjobban közel álló iparágak fejlődtek. Jelentős beruházások történtek a feldolgozó-, konzerv-, malom-, szesziparba. A korábbiakhoz képest az olyan iparágakban is fellendülés mutatkozott mint a bányászat, de a fémfeldolgozásban is jelentős volt az előrelépés.
A kereskedők, akik elsősorban gabonával kereskedtek, rendszeresíteni kezdték találkozóikat, jobb híján egy pesti kávéházban. Mivel Európa egyik meghatározó termelője volt több terményből is Magyarország, így európaszerte a kereskedők egyre nagyobb érdeklődést mutattak az igen jó minőségű mezőgazdasági termékek iránt. Több jelentős európai kereskedőház irodát is nyitott Pesten, hogy az állandó jelenlétével biztosítsa vevői számára a kiváló minőségű árut és a folyamatos ellátást. Így, az a bizonyos pesti kávéház lassan szűknek bizonyult és szükségessé vált egy új, modernebb, az új igényeket is kielégítő épületre, ami biztosítani tudja a jövőbeni fejlődést is. Ezen fejlemények hatására 1853-ban megalakult a Gabonacsarnok a főként biztosításokkal foglalkozó Pesti Lloyd-Társulat egyik termében, hogy sokkal kedvezőbb feltételek és árak mellett kerülhessen a magyar áru a nemzetközi piacokra. A Gabonacsarnok megalakulásával nem csak egy kereskedésre alkalmas helyet kaptak a kereskedők, hanem megalakult a hozzá kapcsolódó bíróság is, amely meggyorsította és leegyszerűsítette a kereskedéssel kapcsolatos vitás ügyek intézését. A Gabonacsarnok megalakulása óriási siker volt. Ezt a sikert mutatja, hogy császári rendelet született további árutőzsdék felállításáról a nagyobb magyar városokban, melyek már olyan egységes szabályok szerint működtek, melyek korábban államilag lettek jóváhagyva. Javaslatot készített a Pesti Lloyd-Társulat is a maga árutőzsdéjére, ami sokkal modernebb volt az akkor megszokottaktól és a keretein belül értéktőzsde felállítását is kezdeményezte. A magyar tőzsde kicsit később, 1864 január 18-án alakult meg Pesti Áru- és Értéktőzsde néven.
Kezdetekben bárki látogathatta a tőzsdét, de ahogy a népszerűsége egyre nőtt, úgy kellett egyre inkább szabályozni a látogatók létszámát. Látogatójegy bevezetésével próbálták szűrni a látogatókat, majd megkülönböztették a tőzsdetagokat és a látogatókat. A tagfelvételre is egyre szigorúbb szabályokat vezettek be, hogy így is próbálják szűrni az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő tőzsde látogatottságát. Az új tagok felvételéről kizárólag a tőzsdetanács döntött, így próbálva tovább szűkíteni az ügyeskedők számát.
Az értéktőzsde megnyitása után még igen kevés részvénytársaság működött az országban, a számuk a húszat se érte el, de számuk rohamosan nőtt. Ezt a folyamatot nevezték akkori szóhasználattal gründolásnak. Gyorsan emelkedett a részvénytőzsde népszerűsége és főleg a bankpapírok kelendősége volt jelentős. A tőzsde természetéből fakadóan az emelkedést esés követi. A pesti tőzsdén az első nagy esés 1873-ban kezdődött, amikor is több mint 20 pénzintézet ment csődbe és a részvények árfolyama rövid idő alatt 50%-ot estek. A növekedés ettől függetlenül nem állt meg, az ezredfordulóra már több mint 300 részvénytársaság papírjai forogtak a tőzsdén. Még egy említésre méltó esemény történt 1873-ban, mégpedig Pest, Buda és Óbuda egyesülését követően Budapesti Áru- és Értéktőzsde lett a hivatalos neve.